GeraltxCiri roleplay

A roleplay sosem volt a játékaink része, bár mindketten felvettünk bizonyos szerepeket a sessionök alatt (sub és dom), de teljes jeleneteket más karakterben sosem játszottunk el. Damon viszont felvetette, hogy talán itt az ideje kipróbálni, találjam ki, hogy mit szeretnék és együtt megvalósítjuk.

Én nagyon nagy Witcher fan vagyok, a sorozat miatt végig játszottam a Witcher 3-at is, a könyvekből is olvastam párat és Geralt karaktere teljesen magával ragadott. Természet feletti ereje és képességei vannak, magas, izmos, morcos de megvédi azokat, akiket szeret. Odavagyok az ilyen férfiakért és Damon képes nagyon jól hozni ezt a karaktert.

Összeírtam egy kis szösszenetet, ami végül is négy A4-es oldal lett. Több jelenetet is megírtam, elég komplex lett ezért Damon úgy döntött, elsőre rövidítünk egy kicsit. A fantázia arról szól, a 16 éves Ciri és a canon Geralt hogyan engednek végül a vágyaiknak egymás iránt.

Nem mondom, hogy nem izgultam előtte. A félelmem leginkább az volt, hogy nem fogok tudni karakterben maradni. Felvázoltuk előre nagyjából a lerövidített jelenetet és Damon azt mondta, kössük be a szemem, hogy mindenféle egyéb külső ingert kizárjak, és hogy még intenzívebben működjön a fantáziám. Vadretól azt a javaslatot kaptam korábban, hogy érdemes előtte kis időt külön tölteni, hogy ráhangolódjunk a jelenetre. Előtte Damon felvázolta az előzményeket: Ciri (én) és Geralt (Damon) egy szörnnyel küzdöttek, Ciri óvatlan volt, és nagy veszélybe került, amiből Geralt mentette ki.

Ezzel a fantáziával vonultam be a szobába, betettem a Witcher 3 játék playlistjét, bekötöttem a szemem és lefeküdtem az ágyra, ahol elkezdtem ráhangolódni a jelenetre, amíg vártam, hogy Damon Geraltként belépjen a szobába.

Gondolkoztam, hogy leírjam-e szóról szóra a jelenetet, de azt hiszem, ez túl intim ahhoz. Ráadásul még mindig a hatása alatt állok. A szemem végig be volt kötve, az elején volt egy kis harcolós jelenet is, amiben Geralt lenyomja Cirit, hogy megmutassa, túl gyenge és nincs esélye mások ellen és szükségtelen megtanulnia harcolni, hiszen Geralt mindig ott lesz, hogy megvédje. Ciri ellenkezik, és ekkor hideg fémet éreztem a nyakamnál. Korábban mondtam, hogy szeretnék egy késes jelenetet és izgalomba jöttem, amikor megéreztem a nyakamnál.

Ez után jött a jelenet szexuális része, Ciri megujjazása Geralt által, aki először szeretne nagyon ellenállni a lánynak, aki még csak 16 éves (ellenben Geralt kb 110 évével). Végül azonban megadja magát és megmutatja a szűz Cirinek, hogyan is okoz egy férfi élvezetet. Azt nagyon szeretem a fanfictionökben is, hogy Geralt farkát mindig hatalmasnak írják le, ezt a roleplay-ben is megtartottam, hogy bár Ciri könyörög Geralt farkáért, azonban nem kaphatja meg, mert még túl szűk még egy ekkora szerszámhoz.

Az fontos része volt még, hogy miután Geralt végül megadja magát Ciri vonzerejének, utána azonban kiemeli, hogy Ciri az övé, más nem nyúlhat hozzá. Mostantól az ő játékszere, amit nem használhat más és az elélvezhéshez is engedélyt kell kérnie.

A jelenet azzal ért véget, hogy Geralt hagyja pihenni Cirit, mert holnap és ez után minden nap használni akarja. Damon kiment, én pedig egyedül maradtam a szobában, hogy szép lassan kijöjjek a jelenetből.

Az egész játék csak 20 percig tartott, de nagyon intenzív volt. Damon nagyon jól hozta a karaktert és én is bele tudtam helyezkedni. A szemkötő nagyon sokat segített, mert így a környezetet is hozzá tudtam képzelni a fantáziámhoz. Az ujjazásnál a jelenet fontos része volt, hogy Cirinek ez fáj, mert még olyan szűk, és annyira benne voltam ebben, hogy érdekes módon a valóságban is fájt egy kicsit.

A legnagyobb meglepetés azonban a kés volt. Damonnek van egy rendes zsebkése, amit mindig élesen tart. És én abban a hitben voltam, hogy azt fogja használni. A jelenet után azonban megmutatta, mit is használt valójában: egy kenőkést. Nekem nem jutott eszembe, de szembekötve és ilyen intenzíven tehetek olyan mozdulatot, amivel kárt okozhatok magamnak ha ilyen éles tárgyat használunk, minden körültekintés ellenére. Azonban mivel be volt kötve a szemem, automatikusan azt hittem, ez a rendes, éles kése.

Mi a normál játékaink során nem nagyon használunk safewordöt, mert Damonnel már annyira ismerjük egymást, hogy tudjuk, mikor van az a pont, ami már esetleg sok, vagy fáj és a saját szerepeinkhez hűen tudunk is jelezni ("Gazdám, ez most már kicsit túl sok, kaphatom finomabban, kérlek?"). Itt viszont mindenképpen akartam, mert tudtam, hogy fogok majd olyan dolgokat mondani, hogy ez nagyon fáj, félek, ez sok stb, de ezeket mind karakterben. Nem szerettem volna, ha leáll a jelenet, mert Damon aggódik, ezt vajon Kira, vagy Ciri mondja-e, ezért a sárga lett az a jel, ami után ha mondok valamit, az jeleneten kívül van, pirosnál meg azonnal leállunk. De most nem volt ezekre szükség.

Azt hiszem, a roleplay egy új obsessionöm lett. Egy részről mindig is szerettem volna military-s jeleneteket (melyik lány nem?), illetve izgat az elrablás, és ha fizikailag lenyomnak. Viszont azt hiszem van egy része, ami terápiás is lehet nekem. A fentiek izgatnak szexuális szinten, viszont az a fantáziám, hogy egy nálam sokkal nagyobb és erősebb férfi megment, vigyáz rám, óv, az valami mélyebb szinten is megérint. Azzal a való életben is rendben vagyok, hogy izgat a military, az erőszak, viszont a védelmezést, a gyengeséget ha mások is látják rajtam, borzalmasnak találom. Irtózom az olyan helyzetektől, amikben esetleg gyengének látszódhatok, vagy ha valaki aggódik értem.

Azonban érdekes módon fanfictionökben, vagy a saját kis fantáziáimban egy másik karakterben pedig imádom. Vannak bizonyos kellemetlen gyerekkori élményeim, talán innen jön, hogy számomra a gyengeség bűn, közben viszont szeretném ezt a belső gyermeket megvigasztalni azzal, hogy valaki megmenti, megvédi. Azt érzem, hogy talán ezekkel a roleplay-ekkel tudok ezen segíteni. Itt karakterben ugyan, de én magam is megélhetem, milyen, amikor sebezhető vagyok és amikor ez nem egy rossz dolog, mert van, aki megvédjen.

A BDSM terápiás hatásairól hallottam már sokat, nem magamtól találtam ki, hogy talán ez segíthet megküzdeni bizonyos traumákkal, kellemetlen élményekkel. Van, aki így dolgozza fel, hogy verte az apja, vagy megerőszakolták; egy dommal eljátszák ezt újra, azonban kontrollált körülmények között úgy, hogy annak feldolgozható kimenetele legyen.

A való életben is használják ezt a technikát: fejben átkereteznek egy történetet úgy, ahogyan akkor jó lett volna. Elvileg az agyat ezzel újra lehet huzalozni és fel tudja dolgozni azt is, aminek egyébként a múltban nem lett jó kimenetele.

Nagyon sok ötletem van még és vannak olyanok is, amikhez több ember is szükséges. Már pár nap eltelt a jelenet óta, de azt érzem, újra és újra a hatása alá kerülök. Végtelenül hálás vagyok, hogy egy olyan közösség tagja lehetek, ahol lehet ezekről beszélni és meg lehet ezeket élni. Akinek pedig a legnagyobb hálával tartozom, az Damon, akit bár ez a két karakter együtt nem izgatott, mégis megcsinálta, vezette ezt a jelenetet és végig karakterben maradt. Én azért tudok ennyire kinkpozitív lenni, mert van egy párom, aki soha semmiért nem nevetett ki, nem undorodott meg és még a legfurább vágyaimat is komolyan veszi.