Hogyan válasszunk BDSM partnert?

 A társkeresés a BDSM világában nem egyszerű. Mivel ez egy bizalomra épülő tevékenység, ahol konszenzusos alapon "bántalmazás", korlátozás történik, ezért nagyon oda kell figyelni, hogy kivel osztjuk meg ezt az intim élményt. Férfiak és nők ugyanúgy veszélyben vannak, ha nem elég körültekintőek. Vannak sajnos példák domokra, akik nem vették figyelembe a safeword-ot, vagy felesleges, előre nem megbeszélt fájdalmat okoztak a subnak (erre pl kifejezetten jó példa a Szürke). És hallottam olyan subokról, akik utólag erőszakkal vádolták a domot, mert később szégyellték a saját szexualitásukat és nem tudtak megbékélni azzal, hogy igenis jól esett nekik ez a fenekelés, ezért arra jutottak, ez inkább erőszak volt, az akkori beleegyezésüket pedig kitörölték az emlékeikből. Szerencsére most már egyre több beszélgetés van arról, hogyan kell jól BDSM-ezni, viszont én a lenti példákat személyesen tapasztaltam, mert még mindig sok az önismerettel és tanulási vággyal abszolút nem rendelkező ember.

Íme tehát néhány redflag és greenflag, amikre érdemes odafigyelnünk, ha párt keresünk a BDSM-hez. Természetesen a listákról még órákat lehetne beszélgetni, ezek csupán az én személyes megéléseim. Vonatkoznak mind a subokra, mind a domokra. Bármelyiket is keressük, figyeljünk oda a lenti jelekre, hagyjunk időt az ismerkedésre. Senkihez se menjünk fel elsőre, amíg meg nem győződünk róla, hogy tudja, érti mi az a BDSM és nem csak azért csinálja, mert felizgult a Trónok harca jelenetre, amiben Joffrey agyonverte azt a szegény prostit.

Redflagek (avagy amikor legyen a lábunk a fék felett készenlétben):

• azt mondja, neki minden belefér. Nincsenek határai, ő bármiben benne van. Rendben, akkor megyünk glettelni.
• a nemet nem fogadja el, domként addig ver, amíg neki tetszik, subként a safewordot butaságnak gondolja, hiszen az már túl komplikált, majd a dom kitalálja a gondolataiból, hogy mikor sok neki.
• következetlen a saját vágyaival kapcsolatban. Egyik nap azt mondja, bárcsak megdugná már valaki, majd egy héttel később azt mondja, csak azért szexel, hogy így megtartsa a pasikat. Plot twist: senkit sem sikerül megtartania.
• nem tudja kifejezni és feldolgozni a saját érzéseit. A sarokban duzzog és ha kérdezed, mi a gond, egy vállrándítás a válasz. Ha a közelében vagy hirtelen úgy érzed, mintha be se zárták volna a budapesti vidámparkot, mert egy érzelmi hullámvasút személyesen.
• nem önazonos, nincs kibékülve magával. Sose tudod pontosan, az adott tevékenység tényleg örömet okoz neki, vagy csak megjátssza, mert mostanában azt olvasta, nem menő vanillának lenni.
• mindig ő az áldozat. Rejtélyes módon az összes előző kapcsolata toxikus volt, téged is ferde szemmel méreget. De ha nem hozol minimum egy Jeffrey Dahmer szintet, akkor tovább is áll, mert neki több izgalom kell.
• az aftercare-t hülyeségnek tartja, kinek van kedve szex után beszélgetni? Az ideális társ a jelenet után pizzává változik és egyébként is, ha nem veszünk tudomást az érzéseinkről, akkor azok egykettőre eltűnnek.
• előleget kér. Ő minőségi domina és foglalási díja van. Majd akkor találkozhatsz vele, ha eleget adóztál neki, amit jobb esetben diákhitelre, rosszabb esetben olcsó spurita költ.

De beszéljünk a greenflagekről is (a pozitívumokról):

• önazonos, rendben van magával. Nincs is vonzóbb annál, amikor valaki arcán őszinte örömet és beleélést látunk és tudja, mik az erősségei. De tisztában van a saját hibáival is, nem maszkolja, takargatja azokat.
• az érzelmi intelligenciája rendben van. Az érzelmeket nem csak az Agymanókból ismeri és képes felnőtt ember módjára megbirkózni az érzésekkel. Sőt, még arra is van kapacitása, hogy akár másoknak segítsen.
• következetes, képes kommunikálni a saját határait, vágyait. Nem szégyelli a saját szexualitását, vágyait és nem fél nemet mondani, vagy alternatívát felajánlani. Kölcsönösen érdeklődik, nem várja el, hogy mások kitalálják, éppen mi jár a fejében.
• élvezet a közelében lenni. Szerintem mindannyian találkoztunk már energiavámpír emberekkel, akik mellett akár pár perc után úgy érezzük, hogy teljesen kifacsartak minket. De van ennek az ellenkezője is, azok az emberek, akik feltöltenek. Mert nyitottak, nyugodtak és nincsenek szélsőséges hangulatingadozásaik. Akikkel öröm bármit megosztani, mert nem bírálnak, nem ítélkeznek, nem irigykednek, hanem aktívan meghallgatnak, támogatnak.
• önzetlen, nagyvonalú, nem félti a saját pozícióját, nem nyom le senkit, csak hogy ő kedvezőbb pozícióba kerüljön. Képes adni, mert tudja, hogy a kedvesség, a tolerancia és az empátia nem véges dolgok és ingyen vannak. Nem esik nehezére kedvesnek lennie másokkal. Gyakorlatilag az ellenkezője egy pickme girlnek.
• fontos neki az aftercare, nem valami szitokszóként tartja számon, ami elöl menekülni kell. A jelenet végén egy puha polár pokróccal és egy tábla csokival tér vissza, hogy ölelkezve zárjátok le a játékot.

Természetesen senkinek sem lehetnek állandóan csak green-vagy redlagei. Mindannyiunknak vannak jobb és rosszabb napjai. A lényeg az, hogy amikor ismerkedünk azt vegyük számba, melyik dominál? Nehezen tudjuk értelmezni a jeleit és csak időnként kapunk el egy-egy jobb pillanatot tőle? Vagy néha van rossz napja, de alapvetően találkozók feldobják mindkét embert és boldogan töltünk időt egymással?

Ha pedig küszködünk a pártalálással, akkor érdemes elgondolkodni, talán túl nagyok az elvárásaink? Élvezetes a társaságunk? Szeretünk saját magunkkal lenni, vagy a nap minden percét ki kell tölteni valami tevékenységgel, hogy még véletlenül se maradjunk kettesben a gondolatainkkal?